Október végéhez közeledve sok keresztényben felmerülhet a kérdés, különösen a kisgyermekes családokban, hogy mit kezdjünk keresztényként a Halloweennel. Négyféle reakció Ahogy emberekkel beszélgetek erről, legalább négyféle reakciót látok. Vannak, akik az ünnep pogány eredete és ördögi tematikája miatt igyekeznek távol tartani magukat mindentől, ami a Halloweenhez kötődik. Aztán vannak, akik próbálják figyelmen kívül hagyni az alapvetően üzleti okok miatt ide is megérkezett őrületet, és közlik, hogy márpedig Magyarországon nincs Halloween, csak Mindenszentek. Sokan nem foglalkoznak az ünnep eredetével, egyszerűen egy ártalmatlan szórakozásnak tartják, amikor a gyerekek beöltözhetnek, tököt faraghatnak, és legalább történik valami az egyre sötétedő őszben. És végül vannak, akik éppen az ünnep által felvetett témák miatt egy lehetőségnek látják ezt, hogy bizonyságot tegyenek Jézusról és az evangéliumról. Ebben a bejegyzésben szeretnék nektek gondolatokat adni, hogy kialakíthassátok a saját véleményeteket, és persze megosztom a sajátomat is. Az ünnep eredete – baljós árnyak A Halloween eredete az ókori kelták hagyományaira vezethető vissza, akik az új év érkezését október 31-én éjjel ünnepelték. Ezen a napon az ősi kelták úgy hitték, hogy a halottak szellemei visszatérnek a földre, és közösen ünnepelnek az élőkkel. A kelták ezen a napon tüzet gyújtottak, hogy elijesszék a rossz szellemeket és megvédjék magukat tőlük. Ebből a gyakorlatból ered a töklámpások hagyománya is. A kereszténység terjedésével a hagyomány átalakult, és a kelták újévi ünnepe összeolvadt a keresztények Mindenszentek napjával, amely november 1-jén van. Aztán ezek a hagyományok az idők során tovább alakultak és változtak. Az angolszász országokban, és a média miatt most már nálunk is inkább a jelmezbe öltözésről, a töklámpásokról és a cukorkagyűjtésről ismert. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy részt lehet-e venni a Halloween-i szokásokban anélkül, hogy kapcsolatba kerülnénk annak eredeti szellemiségével. Salem, a boszorkányváros Tavaly voltam egy igazi boszorkányvárosban Amerikában. Salem városa arról híres, hogy ott zajlottak a 17. században a híres boszorkányperek, amelyekben valószínűleg nem szerepeltek valódi boszorkányok, viszont erre ráépülve mára a sátánizmus, a boszorkányság és a különböző okkult irányzatok egyik fő székhelyévé vált a település. Az egyik barátom az ottani baptista gyülekezet lelkipásztora, és meséli, hogy Halloweenkor megtelik a város turistákkal. Vannak, akik csak érdeklődésből jönnek, de vannak, akik mélyen benne vannak az okkult dolgokban. Október 31-én éjfélkor a város legnagyobb parkjában sokezer ember részvételével óriási szertartásra kerül sor. Ők például helyi gyülekezetként nagyon erős szellemi nyomással találkoznak ilyenkor, ugyanakkor az egyik fő szolgálati hetük is ez. Szóval, mit kezdjünk a Halloweennel? Úgy gondolom, hogy mivel nincs konkrét igevers a témára, ez a kérdés is azok közé tartozik, amelyről jó, ha mindenkinek van saját meggyőződése, de meghagyja másoknak is a lehetőséget, hogy kialakítsák a sajátjukat (Róma 14:5). Tény, hogy a Halloween eredete pogány. Tény, hogy vannak, akik a mai napig megélik az okkult hátterét, ahogy az is, hogy ezek a dolgok valósak. Ugyanakkor Jézus tanítványainak nagy gyakorlata van abban, hogy a pogány ünnepeket megtöltsék új tartalommal. Ma már a keresztények többsége nem gondolja, hogy karácsonykor a Szaturnusz görög isten kultuszában venne részt azzal, hogy ajándékokat ad. Ahogy azt sem, hogy húsvétkor a germán Ostara istennő kultuszában venne részt. A keresztények sok pogány eredetű ünneppel ugyanazt tették: elutasították az ünnep szellemi tartalmában való részvételt, megtartották a dátumot és néhány kapcsolódó szokást, és felhasználták az ünnep tematikáját, hogy az evangélium válaszai alapján töltsék meg új tartalommal. Úgy látom, ezt kell tennünk a Halloweennal is. Ahelyett, hogy távol tartanánk magunkat a Halloween-i szokásoktól, mondván, hogy ez a halál és az ördög ünnepe, mi lenne, ha inkább kicsavarnánk azt az ördög kezéből, és megtöltenénk Krisztus örömhírével? Hogy töltsük meg a Halloweent új tartalommal? Ez az ünnep is sok olyan kérdést vet fel, amelyekre a Bibliának van válasza. Például, hogy mit kezdjünk a halál gondolatával? Vagy, hogy miként gondoljunk az elhunyt szeretteink fájó hiányára és sorsára? Hogy hogyan birkózzunk meg a félelmeinkkel? Halloweenkor hirdethetjük, hogy nem a halálé az utolsó szó, mert Krisztus legyőzte azt, és ezért nekünk sem kell tartanunk sem a haláltól, sem a pokoltól, mert aki Krisztusban hisz, annak örök élete van. (1 Kor 15) Hirdethetjük, hogy nem fog rajtunk sem átok, sem varázslat, mert az életünket Krisztus a saját vérén váltotta meg, az övé vagyunk. (1 Péter 2:9) Halloweenkor hirdethetjük, hogy Istennel járva nekünk is hiányoznak ugyan a már elköltözött szeretteink, de nem vagyunk tudatlanok felőlük, és nem szomorkodunk úgy, mint akiknek nincs reménységük. (1 Thess 4:13-14) Halloweenkor hirdethetjük, hogy bár vannak félelmeink, bizonytalanságaink a jövővel kapcsolatban, de nem vagyunk ezekben egyedül, Krisztus jelenléte az a világosság, ami megvilágítja az utat. Ha legközelebb meglátsz egy töklámpást, eszedbe juthat, hogy Jézus ezt mondta: “Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (János 8:12b)
